idézetek:

Reggel fél nyolckor a hősanyák a 30-as zónában 60-al száguldozva viszik a gyerekeiket iskolába. Nem kímélve az autót, ami a fekvőrendőrön majd szétszakad, nem kímélve a járókelőket, akik életüket mentve kell félreugorjanak a száguldó hősanyák elől. A hősanyáknak minden alá kell legyen rendelve, semmi más nem számít!

A nőkbe genetikailag kódolva van, hogy olyan párt akarnak maguk mellé, aki meg teremti az anyagi és egyéb feltételeket, hogy a születendő utódot fel lehessen nevelni.

A gyerek itt gyakorlatilag egy életbiztosítás a nőnek, hogy sose kelljen dolgoznia.
Ha nem keres elég pénzt a férjük, akkor elválnak, viszik a gyereket, erre hivatkozva pedig el is vehetik a férfi fizetésének nagy részét.

Egy hősanya csak spermadonornak tekinti a gyerekei apját és bankjegykiadó automatának. Az én gyerekeim hősanyja még csak észre sem vette, hogy mennyi mindenben segítettem, és mennyi mindent megtettem a gyerekeimért. Mennyi élménytől megfosztotta őket azzal, hogy elvette apjukat.

Maradtak fotók és emlékek. Amelyek egyértelműen cáfolják a hősanya hazugságait. Remélem, a gyerekeim majd ha nagyobbak lesznek, olvassák ezt az írást, és emlékeznek majd az apjukkal átélt sok közös élményre.
idézetek: geiger.blog.hu/2017/07/20/a_hosanyakrol