film: Az arcok porosak II. világháborús rövidfilmek

Miközben heves visszavonulási csatákban vesz részt a Keleti Front déli részén, Heinrici tábornok vezetése alatt álló 4. hadsereg csak kis veszteségekkel tudta megtartani pozícióját a Középső front szakaszában. A Vörös Hadsereg nyár óta kudarcot vall az eltemetett területek elleni úgynevezett kifutó csatákban.
Otto, aki még mindig küzd Erich halálával, várja társaival a tél kezdetét.

*Háborúellenes film*
1944 Ősze,
egy fiatal katonát, Karl Franke-t a kurland-i katlanba hajózzák és az első frontszolgálatában itt kell bizonyítania.

1990 – kelet’ 90 /1991 – kelet’ 91 Punk, Alter fesztivál film – Debrecen

00:00:44 – Dél
00:19:00 – Chaos
00:30:11 – Eső
00:52:40 – *************
01:02:35 – F.O. System
01:53:00 – PG Csoport
02:27:09 – Ugatha Christie

2:50 Rácz Mihály
00:10:26 – VÍRUS 63
00:47:14 – Hisztéria
01:14:50 – Waszlavik Gazember, Petőfi, Velorex, Sámán, Szabadcsapat, László „Lovag”
01:39:50 – Úzgin Űver
01:52:20 – *******
02:14:00 – United Gods
02:33:25 – VHK
03:14:22 – *******

Filmio: csak homokórázik, nem tudom nézni a filmet, Szombat este (2020.11.21.)

Szombat este ~ 10 körül szerettem volna nézni filmet a Filmio-ról, de azt tapasztaltam, hogy nagyon lassú a szerver, csak “homokórázott sokszor.
Néha elindult, azután megint homokórázott.
Volt amikor több mint 5 percet is kellett várni, hogy folytatódjon a film, de így nem lehet filmet nézni.

Internet, Youtube jól működött, csak itt volt probléma.

Lehet, hogy a szerverparkot kellene bővíteni?

VÉGTELENBEN KETTŐ (magyar rövidfilm, 2020)

A Végtelenben a kettő című film, Pinczés Máté Bárányszámoló című novelláját dolgozza fel. Főszerepben Cserhalmi György és Dunai Tamás. A történet két öregemberről szól, akik minden nap találkoznak és sakkoznak, azonban egy bizonyos napon olyan téma is előkerül, amiről eddig még nem beszéltek, amitől minden megváltozik.

Frank – egy zenei kísérletező rock banda élete


Egy kritika:
Michael Fassbender utánozhatatlanul fahangú kornyikálást hallva már most biztos, hogy az “év filmzenéje” címet a Frank dalai érdemelték ki. Óriási papírmasé-fejet viselő hősre filmet írni egyébként is nagy bravúr, az pedig külön öröm, hogy a nyilvánvaló attrakciós potenciál mellett a hihetetlen figura működik. Lenny Abrahamson mozija finom hype kíséretében futott be és a játékidő nagyobb részében képes megfelelni az elvárásoknak, egyedül a végjátékban sokall be. A pöcsölős indie-rock kritikája talál, a morbid humor remek, a tehetségtelen multi-droid és a megszállott (szerintem nem) zenekar ellentéte működik. A maszk mögé bújt zseni és a bizarr tagok között ott a kémia, a filmnek sikerül rávilágítani, milyen törékeny, intim és illékony az alkotás folyamata. Ebben a kedves légkörbe rondít bele a sikerre éhes dilettáns (szerintem nem ) , ám ezt a konfliktust nem sikerül olyan elegánsan megmutatni, mint a korábbiakat. A színészek nagyot játszanak, a dalok ütnek és a merész alapötlet viszi az egész sztorit, csak annak a fránya maszknak nem kéne lekerülni. Igaz, a fináléban felcsendülő I love you all javít az összképen, de a döccenő egyértelműen lerontja az osztályzatot. A hírverés felsrófolta a várakozásokat, a koncepciót ismerve egy picivel többet ígért ez a mozi – de a kult-potenciál még így is simán benne van.

https://kinetograf.blog.hu/2014/09/29/az_ev_filmzeneje_mar_megvan_frank