Másfélmillió lépés Magyarországon

Facebook:

És akkor a bársonyos, mély hangján Sinkó László azt mondta: Füzérkomlós érintésével Bózsva felé megyünk tovább. Mi pedig ültünk a televízió előtt és úgy éreztük, ott lennénk mi is a tücsökzenétől hangos réteken, a romantikus erdőkben és nem értettük, eddig miért nem húztunk még túrabakancsot.
Kereken negyven éve, hogy a világutazó és természetjáró Rockenbauer Pál és az ő tízfős csapata elindult az országos Kék túra útvonalán, kamerával, fényképezőgéppel, hogy aztán megszülessen a Másfélmillió lépés Magyarországon című 14 részes sorozat, amelynek talán sokan máig nem értik a titkát. A titka pedig csak annyi volt, hogy megmutatta nekünk, az életnek nevezett nagy rohanásban érdemes lenne megállni picit és rácsodálkozni a világra.
A virágillattól bódult rétekre, a vidáman tekergő kis hegyi patakokra, mindenre, amit a természet adott nekünk, de rá se hederítünk, mert mindig sietnünk kell. Közben pedig elmegy az élet mellettünk.
És akkor a bársonyos, mély hangján Sinkó László azt mondta: Füzérkomlós érintésével Bózsva felé megyünk tovább. A Magyar Televízió akkori vezetése se értette, mit akarnak az alkotók, egy évig hiába kopogtattak a főnökség ajtaján, általában azt a választ kapták, hogy túl sok film fogyna a túra során, hiszen ezer kilométernyi barangolást akartak felvenni. Az alapötlet amúgy Peták Istváné volt (a rendszerváltás után a tévé elnöke lett), de Rockenbauer Pál fejlesztette tökélyre.
A nagy világutazó semmit sem bízott a véletlenre, Sáfrány József rendezőasszisztenssel még 1978 őszén végigjárták az útvonalat. Aztán az engedélyt is megkapták és 1979. július 31-én nekiindult a kis csapat a csaknem ezer kilométeres gyalogtúrának. A Másfélmillió lépés Magyarországon kezdetben a túrázás népszerűsítéséről szólt, ám pótolhatatlan kordokumentum lett belőle.
Rockenbauer Pált egy időben csak a magyar Jacques Cousteau-nak hívták. Forgatott az Antarktiszon, Afrikában, Nepálban, sok helyen. Aki ismerte, azt mondta, nála rendesebb, kedélyesebb és műveltebb embert keveset hordott a hátán a föld.
Éppen ezért ért mindenkit váratlanul, hogy 1987 novemberében a Dunakanyarban található Naszály hegynél öngyilkos lett. Nem messze a Kék túra útvonalától, amelyen 1979-ben gyalogolt. A végakaratának megfelelően a baranyai megyei csodás kis falu, Zengővárkony szelídgesztenyésében helyezték örök nyugalomra.
És akkor a bársonyos, mély hangján Sinkó László azt mondta: Füzérkomlós érintésével Bózsva felé megyünk tovább. A remek színész, tökéletes választás volt a természetfilmhez. A hangja nyugodt volt, a beszéde ízes, nem túlzás ha azt írjuk, nélküle más lett volna a kultikus sorozat. Habár több jelenetben is feltűnt, a színházi elfoglaltságai miatt csak napokra tudott csatlakozni a csapathoz, amely október 15-én ért a Kék túra végére.
Sajnos Sinkó László sincs már közöttünk, 2015-ben, 75 évesen pont azon a napon, július 31-én aludt el örökre, mint amikor 1979-ben elindult a forgatás. Családszerető ember volt, több mint ötven évig élt boldog házasságban a feleségével. Azt mondják, idős korában sokat üldögélt a budakalászi házának teraszán és csak nézte a természetet. És biztosan eszébe jutott Rockenbauer is, meg a Másfélmillió lépés Magyarországon. Egy film, amely ma is aktuális.
Mert nem tanulunk a hibáinkból (tisztelet a kivételnek). Sietünk, állandóan az óránkat nézzük, egy pillanatra sem állunk meg. Nyaranta Horvátországba megyünk vagy „görögbe”, ott pedig fekszünk a tengerparton a többi kimerült nyaralóval és megpróbáljuk bepótolni a bepótolhatatlant.
Közben pedig várna ránk Baktakék, Felsővadász, Mályinka, Cserhátsurány vagy éppen Borzavár.
Negyven éve csak várnak…
Nyugodj békében Rockenbauer Pál és Sinkó László!

Mark Zuckerberg Design: Sleep Box

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Being a mom is hard, and since we've had kids Priscilla has had a hard time sleeping through the night. She'll wake up and check the time on her phone to see if the kids might wake up soon, but then knowing the time stresses her out and she can't fall back asleep. So I worked on building her what I call the "sleep box". It sits on her nightstand, and between the hours of 6-7am it emits a very faint light — visible enough that if she sees it she'll know it's an okay time for one of us to get the kids, but faint enough that the light won't wake her up if she's still sleeping. And since it doesn't show the time, if she wakes up in the middle of the night, she knows to just go back to sleep without having to worry about what time it is. So far this has worked better than I expected and she can now sleep through the night. As an engineer, building a device to help my partner sleep better is one of the best ways I can think of to express my love and gratitude. A bunch of my friends have told me they'd want something like this, so I'm putting this out there in case another entrepreneur wants to run with this and build sleep boxes for more people!

Mark Zuckerberg (@zuck) által megosztott bejegyzés,

Webfejlesztő dilemma – mennyibe kerül a projekt, megéri-e fejlesztőnek menni

Facebook-ról:

Nemrég vettek fel junior fejlesztőként egy céghez.

Alapvetően örülök neki,hogy megtaláltam a helyemet,tetszik is amit csinálok,webfejesztőként.

Az első projektem,amit el kellett készítenem,egy sima internetes weboldal volt. Egy template alapján kellett lefejesztenem YII2-ben, 2 nyelven volt elérhető,SEO,kapcsolatfelvételi menüpont, voltak dinamikusan generált aloldalak (termékek,rólunk,karrierr,galéria) és az ezekhez tartozó CRUD panelek hátul, természetsen.

Valamelyik inernetes cégnek a honlapján van árajánlat-kalkultor. Ilyen pipákat lehet bepöckölni (kell e SEO,admin felület,paypal lehetőség,regisztráció,termékkategóriák,stb…)

Az utóbbi 3 nem is képezte részét a projektemnek,de ennek a cégnek az árajánlat-kalkultora szerint egy ilyen weboldal értéke kb nettó félmillióba kerül.

Van egy másik ismerősöm,aki céget vezet,szerint egy ilyenért nem lehet 300-nál többet elkérni (igaz,ő nem marketinggel foglalkozik)

Engem személy szerint a websopok,illetve a közepes méretű CRM-ek fejlesztése érdekel.

Arra lennék kíváncsi,hogy mi a reális ár akár,egy ilyen webshopot illetően?Vagy egy kisebb-közepes méretű CRM-re?

Vannak kifejezetten websopokra specializált cégek is.
Az igazság az,hogy sokat kell néha szórakozni az ügyféllel,és ha csak 300-ért adnának el egy ilyen weboldalt,akkor nem hinném,hogy mondjuk egy nettó 300-nál többet kereshet valaki egy ilyen helyen,tekintve,hogy egy átlag dolgozónak ahhoz,hogy megérje őt foglalkoztatni,kb 3-szorosát kell kitermelnie annak,amennyit nettóban megkap.

Ez pedig elég nehéz lenne, az ügyfelek miatt,a projektek közti holtidők,stb…-kre hivatkozva.

Mi tehát a teljes igazság?

Mekkora potenciál van az ilyenek fejlesztésében?